Az UNESCO szerint a világ lakosságának több mint fele cement helyett agyagból készült házakban él. A természetes erőforrások felhasználása a házépítésben még mindig nem elterjedt az építészetben.

A technológia régi, de gyakorlatilag feledésbe merült, miután a második világháború okozta károk helyreállítása során a cementet használták. Csak az 1970-es években, az energiaválsággal együtt kezdték el a kutatók visszaszerezni a föld felhasználását az építőiparban.

Uruguay

Uruguayban robbanásszerűen terjed a zöld házak építése, amelyek nyersanyagként a természetből származó elemeket használnak. A szerkezetek betonból készülnek, a burkolat pedig természetes anyagokból, például szalmából, földből, fából, kőből és cukornádból. Ez a kombináció garantálja a biztonságot, a kényelmet és a hőszigetelést.

Az építészek, akik ezeket a házakat építik, a Pro Terra csoporthoz tartoznak, egy latin szervezethez, amely ezt az építési módot népszerűsíti. A csoport szerint több mint 20 anyagkombináció létezik, amelyeket az egyes helyszínek variációinak megfelelően alkalmaznak. A befejezésekhez általában vakolatot, csempét és kerámiát is használnak.

Mivel Uruguay éghajlati változásokat mutat: heves esőzések, magas nyári hőmérséklet és zord tél, a házakat általában kővel vagy vakolattal erősítik meg, a tetők cseppállóak, a vályogvakolatok pedig lehetővé teszik a szellőzést.

A házak általában olcsóbbak, mint a hagyományosak. 50 négyzetmétert körülbelül 5 ezer dollárért (kb. 11 ezer reál RS$) lehet építeni, de kevés építész végzi a projektet, amelynek ára az anyagválasztás függvényében is változhat.

A cikk eredetileg a Catraca Livre weboldalán jelent meg.