A spiritualitás annak a képességnek a művelése, ami a szellem sajátja, annak a képességnek a művelése, hogy egyesítő látomásokat vetítsen előre, hogy mindent mindenhez kapcsoljon, hogy mindent összekapcsoljon és újra összekapcsoljon egymással és a lét eredeti forrásával. Ez minden olyan magatartás és tevékenység, amely az élet, a közösség kiterjesztésének kedvez. Ez annak a művelése, amit Pierre Teilhard de Chardin az isteni közegnek nevezett, amelyben létezünk, lélegzünk és vagyunk.A neurobiológusok és agykutatók megállapították, hogy a spiritualitás biológiai alapja az agy homloklebenyében található. Empirikusan igazolták ezt a tényt: amikor a legátfogóbb összefüggések megragadása vagy a teljesség jelentős megtapasztalása történik, vagy amikor egzisztenciális módon közelítünk a végső, értelemmel feltöltött és élményeket előidéző valóságokhoz.Ezt a jelenséget "Isten-foltnak" nevezik, egyfajta belső szervnek, amelyen keresztül a kimondhatatlan jelenléte a valóságban megragadható. Ez az "Isten-folt" olyan megfoghatatlan értékeken keresztül mutatkozik meg, mint a szolidaritás és a nagyobb méltóságtudat. Ennek felébredése a spiritualitás megjelenésének lehetővé tételét jelenti. Ezért a spiritualitástNem gondolkodik Istenről, hanem érzi őt. Lelkesedésként érzékeli (görögül azt jelenti, hogy van benne egy isten), ami magával ragad és egészségessé tesz bennünket. Az egészségügyben a spiritualitásnak saját gyógyító ereje van. Olyan érvényes tulajdonságokat erősít, mint az intelligencia, a libidó, az erő, a szeretet, és olyan pozitív tulajdonságokat, mint az élet szeretete, a megbocsátásra, az irgalomra és a felháborodásra való képesség aAz ismert terápiák, a különböző gyógyszerek hatékonyságának minden értékének elismerése mellett még mindig létezik egy supplément d'ame, ahogy a franciák mondanák, egy nehezen lefordítható, de jelentésében gazdag kifejezéssel. Ez egy olyan kiegészítést akar jelezni, amely kiegészíti azt, ami már létezik, de amely megerősíti és gazdagítja azt a gyógyítás egy másik forrásából származó tényezőkkel. A bevett modell aAz orvostudománynak bizonyosan nincs monopóliuma a gyógyításra és az összetett emberi állapot megértésére, mind az egészségesek, mind a gyengék esetében. A spiritualitás itt találja meg a helyét. Megerősíti az ember bizalmát az élet regeneráló energiáiban, az orvos kompetenciájában és az ápoló gondos gondoskodásában. A mélylélektanból és a pszichológiából tudjuk.A bizalom alapvetően azt jelenti, hogy: "Az életnek van értelme, érdemes, van belső energiája, amely táplálja, értékes. Ez a bizalom a világ spirituális látásmódjához tartozik" (Waldow, Health Care). Minden tudós tudja, hogy a valóság nem illeszkedik teljesen a mi fogalmainkba. Nem ritkán maguk az orvosok isVégső soron az a hit, hogy a láthatatlan és a kiszámíthatatlan része a láthatónak és a kiszámíthatónak. Nagyobb erő az a hit, hogy Isten jóságos tekintete alatt érezzük magunkat, és hogy fiaiként és lányaiként az ő tenyerén vagyunk. Itt élénkül meg az ilyen meggyőződésekben megnyilatkozó "Isten foltja az agyban". Ezek hozzájárulnak az egészséghez, még az elkerülhetetlenségben is.denouement."