Az idő repül. Igen, ez igaz, de ha nem tartunk hetente szünetet, az az érzésünk támad, hogy egy örvényben vagyunk, ahol nincs megállás. A szabadidő - mozival, bulival, izgalmakkal - egy lehetőség arra, hogy kiszakadjunk a rutinból. Nem mindig jelenti azt, hogy pihenünk és energiát töltünk fel egy újabb munkával töltött időszakra. De megtanulhatjuk az ősi vallásoktól a szent szünetek ápolásának módjait.

Vannak, akik gyertyát és füstölőt gyújtanak, bort isznak, míg mások tartózkodnak az alkoholtól, sőt az ételtől is. Vannak, akik elzárkóznak mindentől, és vannak, akik a bőséges asztal vagy az oltár köré gyűlnek. Sokak számára alapvető a munka abbahagyása, míg sokan önkéntes munkának szentelik ezt a napot.

Vannak különböző rituálék, de a vallásgyakorlásnak szentelt napot átható gondolat többé-kevésbé ugyanaz: a munkaciklus lezárása egy különleges, Istennek szentelt nappal vagy pillanattal.

Levetkőzni a nap mint nap, még a szabadidőnkben is ismételt forgatókönyvből, és a szívünk szemével önmagunk, felebarátunk felé fordulni, olyan magatartás, amely feltölti az energiákat, újra egyensúlyba hozza az érzelmeket és megújítja a hitet - még akkor is, ha nem vagyunk vallás követői. Egy napot a spiritualitásnak szentelni minden olyan kultúra koncepciójához tartozik, amelynek van naptára. Szinte minden népnek van egy olyan pillanata, amikorIstennek szentelés, amely egy ciklus végét és egy másik kezdetét jelzi" - mondja Fernando Altemeyer Júnior teológiaprofesszor, a São Paulo-i Pápai Katolikus Egyetemről.

Manapság az óra rabszolgái vagyunk, és nem nehéz úgy kezdeni és befejezni a hetet, hogy nem volt egy pillanatunk sem, hogy kapcsolatba kerüljünk legbensőbb érzelmeinkkel vagy imádkozzunk. Azonban ezek a pillanatok táplálják a lelket, és így gyengéden megpihenünk és megbékélünk az idővel. "Az ember nem csak arra teremtetett, hogy termeljen, gyártson, dolgozzon, hanem hogy legyen és pihenjen. Az ő beteljesülése azA szív csendjében az ember relativizálja erőit, és felfedezi, hogy képes az intelligenciára, a szépségre és a szeretetre" - mondja Jean-Yves Leloup francia pap és filozófus A figyelem művészete című könyvében (Versus szerk.).

Íme, hogyan ápolják az egyes vallások ezeket a szent pihenési rituálékat.

Iszlám: Péntek: a pihenés és az ima napja

A muszlimok a pénteket Istennek szentelik. Azokban az országokban, ahol ez a vallás uralkodik (például Szaúd-Arábiában, az iszlám bölcsőjében), ez a heti pihenőnap. Ez a hét azon napja, amikor Allah (Isten) Ádámot teremtette. Aki tanít, az Dzsihád Haszan Hammadeh sejk (pap), a São Paulóban székelő Iszlám Ifjúsági Világgyűlés alelnöke.

Az iszlám a szent könyv, a Korán kinyilatkoztatásával keletkezett Mohamed (Mohamed) próféta számára 622 körül. A Korán, amely a vallási és polgári életre vonatkozó törvényeket tartalmazza, azt tanítja, hogy csak egy Isten van, akit az embereknek szolgálniuk kell, hogy joguk legyen a mennyországhoz, és ne bűnhődjenek a pokolban. Ehhez öt kötelező alapelvet kell betartani: tanúságot kell tenni arról, hogy csak egy Isten van;naponta ötször imádkozzanak; nettó nyereségük 2,5%-át adják a rászorulóknak; böjtöljenek a Ramadán hónapban (ez a kilencedik hónap, amelyet a Hold kilenc teljes holdfázisának számolásával határoznak meg); életükben legalább egyszer zarándokoljanak el Mekkába, Mohamed próféta születésének városába, a mai Szaúd-Arábiába. Azokban az országokban, ahol az iszlám nem az uralkodó vallás, a gyakorló szakemberek a következő országokban dolgozhatnakPénteken, de 12.30-tól kezdődően 45 percre minden tevékenységet abba kell hagyniuk, ekkor kezdődik a heti gyűlés a mecsetben, ahol közösen imádkoznak és meghallgatják a sejk prédikációját. Aki a mecset közelében van, annak kötelessége részt venni. Aki pedig távol van, annak abba kell hagynia, amit csinál, és imádkoznia kell.

Ezen kívül a hétfői és a csütörtöki napokat - amikor Mohamed próféta abbahagyta az étkezést - a test, az elme és a lélek megtisztításának egyik formájaként böjtölésre tartják fenn. Ezeken az alkalmakon napkeltétől napnyugtáig az iszlám hívei nem fogyaszthatnak szilárd vagy folyékony ételt, és nem létesíthetnek szexuális kapcsolatot. "Ez egy módja annak, hogy félretegyük az anyagi világot, és közelebb kerüljünk Istenhez,megújuló hit és az Őhozzá való hűség" - mondja a sejk, "mert szigorúan egyéni módon csak maga az ember és Isten tudja, hogy a böjt teljesült-e".

Judaizmus: Szombat: Az öt érzék szertartása

A judaizmus eredete Kr. e. 2100-ra nyúlik vissza, amikor Ábrahám küldetést kapott Istentől, hogy vezesse népét, de a vallás megszervezésére csak sok évvel később került sor, amikor Isten átadta Mózes prófétának a Tízparancsolatot, egy olyan törvénycsomagot, amely társadalmi szempontokat, tulajdonjogot stb. tartalmaz. A zsidók az Ószövetség törvényeit követik. Ezek között a parancsolatok között van a következőIsten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert ezen a napon Isten megpihent a teremtés minden munkájától" - áll a szövegben.

A zsidók számára a pihenésnek mély jelentése van, és messze nem azonos a szabadidő mai fogalmával. Ez a nap a pihenésre, olvasásra, sétákra, csendes sétára egy különleges személlyel, imádkozásra és a családdal egy csendes étkezésre való összejövetelre való. Nincs nyüzsgés - és mindenekelőtt nincs munka. A zsidóknak nem szabad dolgozniuk, és semmiképpen sem szabad, hogy szolgák szolgálják a zsidó népet.Ezen a napon a zsidó felhagy a hét azon napjainak minden olyan tevékenységével, amelyekből megélhetést szerez. És mivel a héber naptár holdnaptár, a nap holdkeltekor kezdődik, vagyis a sábát péntek alkonyattól szombat alkonyatig tart" - magyarázza Michel Schlesinger, a Congregation Israelita Paulista rabbinátusának asszisztense.társadalmi funkciót, amikor a rabszolgamunka nem tette lehetővé a heti szabadnapokat - magyarázza Michel.

A nap a Havdla nevű szertartással zárul. E szó jelentése elválasztás: ennek a különleges napnak a hét többi napjától való elválasztását szimbolizálja. Ez egy olyan szertartás, amelynek célja az öt érzékszerv stimulálása: a résztvevők figyelik a gyertya tüzét, érzik annak melegét, érzik a fűszerek illatát, kóstolják a bort, és a végén hallgatják a borban kialvó láng hangját. Mindezt azért, mert,A sábát alatt a zsidók új lelket kapnak, amely a sábát végeztével eltávozik, így az embernek szüksége van erre az energiára, hogy szembenézzen a kezdődő héttel. Így jelzik az egyik ciklus lezárását és a másik kezdetét.

Kereszténység : Vasárnap: Az Úr napja

A katolikusok világszerte a vasárnapot a lelki áhítat napjaként tartják. A Biblia tanításait követik, beleértve az Újszövetséget (az apostolok beszámolóját Jézus Krisztus földi tartózkodásáról). A vasárnapi szünet olyan fontos alkalom, hogy János Pál pápa 1998 májusában Dies Domine címmel apostoli levelet írt II.Ez a legfontosabb történelmi tény számunkra, katolikusok számára, mert ez volt az a pillanat, amikor Isten megmentette az emberiséget" - magyarázza Eduardo Coelho atya, a São Paulo-i érsekség kommunikációs plébánia koordinátora.

A pápa levelében megerősíti, hogy ez a nap legyen a nagy öröm napja, Krisztus feltámadása miatt, és a testvériség ideje a családdal és azokkal, akik összegyűlnek a szentmise ünneplésére, amely felidézi Krisztus szent életének epizódjait, elmeséli áldozatainak és feltámadásának történetét. Jézust pénteken temették el, és a harmadik nap reggelén, vasárnap,feltámadt az örök életre.

A pápai levél szerint a híveknek kerülniük kell a munkát ezen a napon, bár ez nem tilos, ahogyan más keresztény vallásokban (például egyes pünkösdistáknál) történik. A pápa szerint a katolikusok elvesztették a vasárnap eredeti értelmének egy részét, elszórva a szórakozás örömei között vagy elmerülve a munkahelyen. Ezért arra kéri őket, hogy nyerjék vissza az Istennek való megszentelődésüket, kihasználva a vasárnapot akár arra is, hogyAhogy a Biblia leírja, Isten teremtés utáni pihenése az ő munkájának szemlélése, amelynek az ember is részese, és amelyért örökké hálásnak kell lennie.