Kadampa buddhizmus: meditáció a modern élethez

A központ látogatóit "városi meditátoroknak" nevezik: "A szándék az, hogy Buddha tanításait az emberek zűrzavaros életéhez igazítva közvetítsük" - magyarázza Gen Kelsang Pelsang tanító.

A végső cél az, hogy megtanítson minket arra, hogyan hozzunk döntéseket, és hogyan alakítsuk át a negatív gondolkodásmódot a szeretet, a béke, az együttérzés és a boldogság pozitív gondolkodásmódjává.

Miután egyenes és ellazult testtartásba kerültünk, arra kért minket, hogy figyeljünk a légzésünkre, lassítsuk le a gondolatok áramlását. Ezután Gen arra kért minket, hogy vizualizáljunk egy szerettünket, és érezzünk együttérzést a szenvedéseik iránt. Ily módon kilépünk a világunk középpontjából.

A gyakorlat körülbelül 15 percig tartott. A tanár lefordította ezt az érzést: "A meditáció haszna nem csak a tiéd, az emberekre és a környezetre is hatással lesz".

Transzcendentális meditáció: a gondolatok forrása felé

A védikus hagyományból származó Transzcendentális Meditáció (TM) az elme egyre kifinomultabb szintjeinek eléréséből áll, amíg el nem jut a gondolatok forrásáig.

A használt eszköz egy egyéni mantra, amelyet egy tanítótól kaptam egy beavatási szertartás után. A bevezető előadáson való részvételt követő napon hat virággal, két édes gyümölccsel és egy darab fehér ruhával tértem vissza a helyszínre, hogy füstölővel és fehér gyertyákkal egyszerű szertartást végezzek.

A tanító elvégzi a mesterek megköszönésének szertartását, és virágot és gyümölcsöt ajánl fel Gurudev, Maharishi indiai mesterének portréjának. Megkaptam a személyes mantrámat, és kötelezettséget vállaltam, hogy nem mondom el senkinek.

A következő három napban vissza kellett jönnöm az általuk ellenőrzésnek nevezett időszakra, amelyben mélyebben megértjük, mi történik a testtel és az elmével a meditáció során, tisztázzuk a technikai kétségeket, és tapasztalatot cserélünk a többi beavatottal.

Ezután a gyakorlat eredményeinek elérésében az számít, hogy a tanuló akaratereje napi két, egyenként 20 perces meditációt végezzen - egyet reggel, ébredéskor, és egy másikat délután, ideális esetben az első után 5-8 órával.

A TM-gyakorlók számára talán a legnagyobb kihívás a fegyelem fenntartása a délutáni meditáció elvégzéséhez - sokak számára a munkanap közepén! De ahogy a körülötted lévők, beleértve a főnöködet is, látják a pozitív eredményeket, egyre könnyebb lesz megtenni azt a kis kitérőt az általános jólét biztosítása érdekében.

Rádzsa jóga: édes boldogság a szívben

Volt szerencsém azon a héten kapcsolatba lépni a Brahma Kumarisszal, amikor a New Yorkban élő indiai rezidens, Mohini Panjabi nővér, a szervezet amerikai kontinensért felelős koordinátora Brazíliában tartózkodott.

A technika megérti, hogy nem kezdhetjük a meditációt a teljes izgalomban lévő elme elhallgattatásával - ez olyan lenne, mintha nagy sebességnél lefékeznénk egy autót. Az első lépés az, hogy elszakadunk mindentől, ami körülöttünk van: zajoktól, tárgyaktól, helyzetektől.

Ezután ki kell választani egy pozitív gondolatot, amelyre összpontosítani szeretnénk. Ily módon az elme áramlását nem szakítjuk meg, csak irányítjuk. Ezután a meditáló átéli a kiválasztott gondolatot, és megtapasztalja ezt az érzést.

Az idő múlásával a gondolat az, hogy egy belső csenddel töltődünk meg. Ahelyett, hogy kiürítenénk az elmét, megteljesítjük azt.

Az első tapasztalatom alkalmával megdöbbentem! Rájöttem, hogy minden elcsendesedett bennem. Nem gondoltam volna, hogy ez a rövid gyakorlat bármilyen hasznot hoz nekem, de olyan boldogságot éreztem, ami egész nap tartott.

Kundalini jóga: életenergia, amely kiegyensúlyoz

A meditációs gyakorlat előtt a tanulók bemelegítő gyakorlatokat, statikus és dinamikus testhelyzeteket, úgynevezett krijákat végeznek, és néhány perc mély relaxációt tartanak. Így a meditáció megerősödik, és könnyű érezni, hogy a test minden része lüktet.

A gondolatok áramlásának csökkentésére és figyelmünk belső állapotunkba való visszavezetésére a javaslat szerint különböző mantrákat kell kántálni, vagy légzőgyakorlatokat, a pránájámákat, valamint bizonyos speciális kéztartásokat, a mudrákat kell végezni.

Ajit Singh Khalsa professzor, a São Pauló-i 3HO Intézet munkatársa szerint a kétféle meditáció bármelyikében elengedhetetlen, hogy a gerincet egyenesen tartsuk, hogy a kundalini tovább tudjon haladni az útján, és szétoszolhasson mind a hét csakránkban.

A kundalini egy életenergia, amelyet általában kígyóként ábrázolnak, és a gerinc aljától a fej tetejéig spirálozik.

A szervek és mirigyek közvetlenül részesülnek ebben az energetikai mozgásban, és sokkal könnyebben ürítik ki a méreganyagokat. Egy új tudatállapotot is elérünk.

Vipassana: teljes figyelem a részletekre

Buddha szerint a meditáció két aspektusból áll: a szamathából, ami az elme lecsendesítése és koncentrációja, és a vipasszanából, a valóság tiszta látásának képességéből.

Arthur Shaker, a São Paulóban található Casa de Dharma nevű théraváda hagyományú buddhista központ alapítója szerint a meditáció egy olyan képzési folyamat, amely segít észrevenni az elme azon hajlamát, hogy minden külső dologra reagáljon. A gyakorlással az elme elkezdi megtisztítani magát, és nyugodtabbá válik.

Mivel még soha nem próbáltam vipassanát, az első kételyem a testtartással kapcsolatban volt. Amikor azt javasolták, hogy üljek előrébb a párnán és csináljak fél-lótusz pozíciót, azt képzeltem, hogy fél óra meditáció alatt nagy fájdalmat fogok érezni. Tévedtem. A gyakorlat során észrevettem, hogy a keringésem áramlik. Kárpótlásul jelentős fájdalmat éreztem a hátamban és a vállamban.

Bár ez a legelterjedtebb, a lélegzet nem az egyetlen fókuszpont a vipassanában. Fókuszálhatunk a testtartásunkra, a test érzéseire, a természeti elemekre, mint például a víz vagy a tűz, sőt még a mentális állapotainkra is.

Azon a napon elsajátítottam egy olyan tulajdonságot, amelyet átvittem az összes többi technikára, amit gyakoroltam: amikor az elmém elkezdett elveszni a gondolatokban, finoman a légzés felé fordultam, anélkül, hogy kritizáltam volna magam.

Csakhogy a gyakorlatot vezető Artúr tanítványa által mondott mondat abban a pillanatban tökéletesen értelmet nyert: A gondolatokról alkotott bármilyen ítélet csak egy újabb gondolat.

Zazen: minden csak egy

Nincs nagyobb meghívás a meditációra, mint a Zendo Brasil központ nyugalma. A megfelelő időben mindenki csendben belép a terembe, imára meghajolva kezével az oltár előtt, és helyet választ magának - általában a párnákon, az úgynevezett zafun.

Lábak keresztben, gerinc egyenes, áll a helyén, a test nem dől egyik oldalra sem, fülek egy vonalban a vállakkal, orr, köldök. A tüdő kiürül, megszüntetve minden feszültséget, és a kezeket négy ujjal a köldök alá helyezzük.

A jobb kéz lent marad, tenyérrel felfelé, míg a bal kéz ujjainak hátsó része a jobb kéz ujjain nyugszik, anélkül, hogy a tenyér fölött előrehaladna, mindkét hüvelykujj enyhén támaszkodik rajta. A nyelv hegye a felső első fogak mögött marad, a szemek pedig nyitva vannak, 45 fokos szögben a padlóhoz képest.

Mivel nem voltam hozzászokva ehhez a pozícióhoz, erős fájdalmat kezdtem érezni a lábamban. Később Yuho szerzetes, aki meditációt vezet kezdőknek, elmagyarázta nekem: "A legnagyobb nehézség a zazen gyakorlásában a saját elménk, amely minden egyes zavarásnál, amivel találkozik, fel akarja adni és mindent elhagyni. Csak maradj szilárd és nyugodt, zazenben ülve". Pontosan ezt tettem: énEngedtem a fájdalomnak.

Abban a pillanatban volt egyfajta felismerésem, ami azt mondta: nincs ítélkezés, a fájdalom nem jó és nem rossz, ez csak fájdalom. Hihetetlen, de bármennyire is fokozódott, már nem okozott nekem szenvedést, ez csak információ volt a testemben.

Szakrális körtánc: a különbségek integrálása

A Szent Körtáncok olyanok, mint egy sor néptánc, és a 70-es évek közepén mutatta be először a skóciai Findhorn közösségében Bernhard Wosien német koreográfus. 1993-ban pedig maga a brazil Renata Ramos tanulta meg őket a közösségben, és később Brazíliába is elhozta ezt az erőteljes aktív meditációnak számító táncot.

A körtánc dinamikája hasonlít egy szerelmi kapcsolatéhoz, amelyben az egyik ember fokozatosan megérti, hogyan működik a másik, míg végül jól kijönnek egymással. Még ha szörnyű is a mozgáskoordinációd, egy kis türelemmel a kerék körbe-körbe jár, különböző emberek haladnak el egymás mellett, egy tapsra, egy csavarásra vagy egy enyhe fejmozdulatra, és különböző energiák találkoznak.

Lehetséges, hogy egy rövid pillantás alatt úgy érezzük, hogy egy egész világegyetem van abban a másik lényben, aki épp most keresztezte az utunkat. És a kör minden egyes tagjával való találkozás során az emberek végül önmagukkal találkoznak, és rájönnek, hogy több közös van bennünk, emberi lényekben, mint azt általában gondolnánk.

Minden egyes mozdulattal fizikai, érzelmi, mentális és spirituális dimenzióink rétegei kerülnek a felszínre, és nekünk csak annyit kell tennünk, hogy ítélkezés nélkül táncolunk velük.

Hare Krisna: lelkiség örömmel

A hindu vaisnavizmus vallás követői, ismertebb nevükön a Hare Krisnások, híresek ragályos örömükről. Látogatásom napján Chandramuka Swami, a Krisna-tudat Nemzetközi Társaságának Rio de Janeiró-i képviselője látogatott el a templomba.

Az általa átadott tanítások között Chandramuka hangsúlyozta, hogy nem szabad csak hagyományos meditálóknak lennünk, akik reggel meditációs gyakorlatot végeznek, és a nap többi részében elfelejtik Krsnát.

A beavatott bhakták szokása, hogy reggel 5-kor kezdik a meditációt, és akár két órán át csak a mahamantrát ("Hare Krishna, Hare Krishna, Hare Krishna, Krishna Krishna, Hare Hare, Hare Rama, Hare Rama, Rama Rama Rama, Hare Hare") éneklik, amely Krisna különböző neveit zengi. 1728 alkalommal éneklik a mantrát minden reggel. Hogy gondolataikat Istenre rögzítsék és ne veszítsék el a fonalat, a hívők ajapa mala, egyfajta rózsafüzér 108 gyöngyből.

Bármit tesz az ember, legyen az ételkészítés, segítségnyújtás vagy akár egy szó kimondása, azt Istennek kell szentelni. "A meditációt nem nevezhetjük gyakorlatnak, hanem a belső lelki tudás összekapcsolásának és felébresztésének folyamatának" - magyarázza.

Az előadás végeztével Chandramuka Swami és a templom több bhaktája felállt, játszani és énekelni kezdett, és a szertartás egy nagy meditációs bulivá változott. Gondolataikat Krsnára összpontosítva a hívők cigánykereket csináltak, egymás után ugráltak a teremben, és több mint fél órán át megállás nélkül táncoltak.

"A hang a legerősebb elem, mert elér bennünket, felébreszti a spirituális énünket, és mégis elzsibbasztja az anyagi egót. Ünnepeljünk örömmel" - mondta Chandramuka.

Kriya jóga: odaadás az isteni iránt

A Paramahansa Yogananda által 1920-ban Kaliforniában alapított Önmegvalósítási Közösség célja, hogy tudományosan bizonyítsa, hogy lehetséges normális életet élni és ugyanakkor szent meditációs gyakorlatot folytatni.

Keddenként a szervezet fogadja a közösséget az "inspirációs szolgálatra", amely a meditáció pillanatait énekléssel, magától Yoganandától, sőt a Bibliából vett részleteket felolvasásával és gyógyító imákkal váltakoztatja.

A meditálók kényelmesen ülnek a székeken, egyenes háttal és laza testtartással. Csukott szemmel a szemöldökük közötti pontra összpontosítanak. A hagyomány szerint ez a legmagasabb tudatosság központja.

Minél gyakrabban összpontosítunk oda, annál több energia áramlik abba az irányba, növelve az intuíciót és összekötve minket azzal, akik valójában vagyunk, a lelkünkkel.

"Amikor meditálunk, elérjük az elme belsővé válását. Idővel elérjük a teljes koncentrációt. Ekkor mély meditációba kerülünk, és ez az állapot vezet el a szamádhiig, amikor tudatában vagyunk a test összes atomjának, később pedig az univerzum összes atomjának" - magyarázza Claudio Edinger, aki az Önmegvalósítási Közösség São Pauló-i központjáért felelős.

Tantrikus meditáció: minden lény javára

A Béke Dharma Központban a tantrikus öngyógyítás ngal-so meditációját választottam, amelyet a tantrikus buddhizmus lényegének tartanak.

Egy teremben, ahol több Buddha alakja és párnák vannak a padlón, a kezdők ugyanazokat a mozdulatokat követik a kezükkel, amelyeket a meditációs oktató végez, és amelyek aktiválják az öt csakrából álló rendszert. "A tantrikus buddhizmusban a test és az elme finom energiáit dolgozzák meg, amelyek átalakítják a nyomasztó érzelmeket és felébresztik a pozitív tudatállapotokat" - magyarázza Daniel Calmanowitz, a meditációs központ igazgatója.Béke Dharma Központ és a Gangshen Láma Alapítvány a Béke Kultúrájáért elnök-igazgatója.

Minden kínzó érzelemhez és fizikai betegséghez is egy-egy csakra kapcsolódik. Amikor ezeket az energiaközpontokat megtisztítjuk a meditáció során, akkor is gondoskodunk a különböző tünetekről.Az öngyógyító meditáció gyakorlata szanszkrit és tibeti nyelvű mantrák kántálásából áll, portugál fordítással, vizualizációból, légzésből, kéztartásból és koncentrációból.

Célja, hogy pozitív energiát, vagyis érdemeket gyűjtsünk a spirituális úton való fejlődéshez. Így, még ha tudjuk is, hogy még messze vagyunk attól, hogy megvilágosodott lényekké váljunk, a javaslat az, hogy képzeljük magunkat szent lényként, Buddhaként, akinek lehetősége van arra, hogy minden lényt segítsen.A gyakorlat végső célja, hogy elérjük az emberi lény maximális potenciálját. De a nagyobb értelme annak, hogy elérjük a maximális potenciált.ez az állapot az, hogy minden más lénynek segítsünk megszabadulni a szenvedéstől, és olyan boldogságra jutni, amely messze túlmutat a szavakon.

Ezért a meditációnak mindig nagyon fontos része a dedikáció. A végén a szeretet, az együttérzés, a boldogság és a béke minden pozitív energiáját minden ember javára és megvilágosodására dedikáljuk. Daniel elmagyarázza, hogy "amikor energiánkat egy bizonyos irányba irányítjuk, az többé nem vész el".